DaVidFilmek

DaVidFilmek

Tegnap lettem 24!

2010. november 04. - DaVidFilmek

Tegnap volt a születésnapom, amit úgy vártam, mint egy kisgyerek. Legalábbis azt a részét, amikor mindenki felköszönt meg énekel, meg fület húz, azt mondja, hogy Boldog Születésnapot. Ezt a kedves párom is tanusíthatja, mert amikor már azt hittem megfeledkezett rólam, beindult az igazi gyerekkel járó durcázás is. Azonban rosszul hittem, legbelül tudtam, hogy nem feledkezett meg rólam. Ő soha nem feledkezne meg. 

A kollégák, barátok is megünnepeltek és teljesült, amit fentebb már írtam: a fülhúzós sztori és társai. Facebook-on is megállás nélkül kaptam az üzeneteket. Egész nap pittyegett az iPhone. Edit pedig egy nagyon állat videóval köszöntött. Igaz, a szülinapom mára már elmúlt, azonban ezt a videót muszáj kitennem. Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám és köszöntött. Nagyon jól esik, hogy nem lettem elfelejtve. 24 éves vagyok!

A Jó és a Rossz Kertjében trailer

 A Pécsi Balett 2010. november 19-ére kitűzött bemutatójának címe, A Jó és a Rossz Kertjében. Témája, a 7 fő bűn. Jelenleg még folynak a termi munkálatok gőzerővel, azonban vasárnap megszállt az ihlet próba közben, hogy csináljak egy ilyen tipikus "mozis" előzetest. Reményeim szerint fel tudjuk majd használni reklám jellegű célokra is, hogy minnél több érdeklődőt vonzzon be ez a kis előzetes az előadásokra. 

 

Megosztás

There's no Change Back!

 "Folyamatosan változik a bennünket körülvevő világ, s benne mi magunk is. Mindannyian azt szeretnénk, ha ezek a változások pozitívan befolyásolnák életünket, személyiségünket. Fejlődésre törekszünk kívül-belül. Mégis, sokszor nem a legmegfelelőbben alakítják életünket a körülmények, nem a legjobb irányban alakul az életünk, a személyiségünk. Amikor ezt felismerjük, szeretnénk visszaváltozni egy régebbi állapotunkba, legszívesebben visszatekernénk az időt, hogy másként dönthessünk, tudatosabban cselekedhessünk, s ezáltal jobb és boldogabb emberek lehessünk." 

Leo Mujic - www.pecsibalett.hu

Éppen Paulo Coleho idézeteket olvasok. Mégis Mujic-ot raktam ki. A kettőnek valahol mégis köze van egymáshoz. Mindketten a boldogságra való törekvésről beszélnek.

Miközben az ember keresi a saját boldogságát, utat jár be. Az élet útját. Ezen az úton azonban örökké kisgyermek marad mindenki. Folyton folyvást megégetjük magunkat, elvágjuk az ujjunkat. Néha-néha megtaláljuk, amit kerestünk, egy napsütéses délutánban, egy nyugodt, harmonikus pillanatban. A sikerben, a szerelemben. Olyankor felvidulunk és megyünk tovább az úton, ahol újra meg újra megégetjük és megvágjuk magunkat. Sokszor másokat is. Visszacsinálnánk, de nem lehet. Vajon mi lehet a megfelelő recept?? Kérdezzük. A válasz: találd meg! de ne feledd minden alkalommal kicsit más és más. Éppen, ahogyan a művészet. Nincs két egyforma alkotás, előadás. Azonban minden alkotás a boldogságot hivatott átadni az alkotónak és a nézőnek egyaránt.

Megosztás

Sylvie Guillem mindent tud

 A mindentudó táncosnő. Kecsóval néztük 1 héttel ezelőtt ezt a Mats Ek koreografálta Wet Woman című videót. Mats Ek-re voltunk kiváncsiak, de Sylvie valahogy jobban megfogott. Ez a "csaj" bármit képes eltáncolni úgy hogy az embernek eláll a lélegzete. Nem véletlenül a világ legfelkapottabb táncosnője. Azóta rajta vagyok a cuccon: yoga, Bogi-torna. Nem leszek mindentudó, de amit lehet ki fogok hozni a testemből. Valaki adjon hozzá kitartást!!!

Megosztás

Facebook vagy sem!!!

 A blogomon nagyon ritkán jelennek meg újabbnál újabb bejegyzések. Igazából próbálkoztam már mindennel. Eleinte ugye volt sok posztolni való videóm, aztán jött a "nagyszünet", ami időről időre ismétlődik. Volt, hogy csak úgy keresgéltem a YouTube-on és írtam egy bejegyzést, amint találtam valami nekem tetsző videót. Aztán erre ráuntam és próbálkoztam, csak egyszerűen írni valamit, amolyan napló jelleggel. Beleuntam, és különben sem akarom az egész életemet kirakni ide. Na meg, amikor csak dolgos hétköznapok vannak, azok árnyalatnyi különbséggel sokszor ugyanolyanok. "Nagyszünet-nagyszünet" hátán.

Nem akartam ma reggel sem bejegyzést írni (bár néhány napja már terveztem ugyan, de nem most). YouTube-on rányomtam a most következő Kylian videóra. Tetszett, izgalmas volt, lekötött. Na, gondoltam kiteszem a Facebook-ra, mert ott úgyis sokan láthatják. Aztán jött a hang és azt mondta: "Tedd inkább a blogod-ra, aztán onnan linkeld majd a Facebook-ra". Erre én: "Minek blogoljam, amikor a Facebook sokkal népszerűbb és gyorsabb megoldás?"

Megosztás

Marci versus Malac

Június vége felé keresgéltünk valamit a "Zsolt szobában" és az egyik dobozban a sok plüss állat között megtaláltunk egy robot-malacot, amit az alján lehet bekapcsolni. Elkezd járni és röfögni. A Marci totál kikészült tőle, majdnem megtámadta a rózsaszín állatot félelmében. Ebből vágtam össze most egy rövidke kis videót.

Ebből is látszik, hogy a DaVidFilmek nem halt meg teljesen. Na meg legutóbb két "top secret" videót is csináltam Leo-nak, amit nem tehettem ki ide és most a Sissi is leadta a rendelést, hogy használjam a "kreativitásomat" (ahogyan ő fogalmazott) és készítsek egy videót neki.

* az idézőjeleket van, aki rosszul használja:)

Davidkristof.net

Egy rövid és sietős bejegyzés az egyéni bemelegítés előtt. Múlt héten vettem magamnak egy internet címet a www.davidkristof.net -et. A .com és .hu már foglalt volt. Nem is feltételeztem hogy van másik davidkristof is a világon:) Nem azért mert akkora az egom, hanem mert ritka név-kombináció. Mindegy! A lényeg, hogy van saját site-om, amin reklámozhatom magam már érdemben, mint táncművész és videóvágó. Elég pofás lett szerintem, persze még van min alakítani és nem egy profi webdesigner alkotása, de van és nem rossz. Az iWeb-bel dobtam össze. Aki nem tudná az iWeb egy Macintosh-ra készült program, amivel könnyen lehet weblapot csinálni, még érteni sem kell hozzá. 

Gyertek és nézzétek meg az új site-omat: 

 

Megosztás

Hosszú nap

 ...és tartalmas, vagy inkább kevésbé tartalmas? Vagy mozgalmas? Nem tudom, csak azt tudom, hogy elfáradtam. Ma estére még tervben volt, hogy felmegyek a Mátéhoz és G.I. Joe-t nézünk. Viszont inkább csak vacsiztam egy Gyrost meg bahklavat. Zenét hallgatok és döglök az ágyon....sajnos egyedül. Valaki (konkrét létező valaki) nagyon hiányzik! "Emberek nem látták a Macimat?"

A hosszú nap részletesebben: hajnali 4 órakor kikeltem az ágyból Szentjakabon.  Reggeli gyanánt tekertem magamnak két tejfölös-sajtos tortillát. Mondani sem kell, hogy a Marci máris rohant, hogy megvámoljon. Előkészítettem az előző este eldobozolt isteni narancsos-kacsa paté-t. Tusoltam, kávét raktam az új termoszba, összepakoltam, elköszöntem Macitól és indultam is a HÉV-hez. Vonat a Keletiből 5:45-kor, mielőtt leszálltam volna esett le, hogy a Paté bizony otthon maradt. 

Megérkeztem Pécsre. Gyorsan elmentem a "szolgálati lakásba" és ki/bepakoltam, ami kell illetve nem kell. Gyaki, majd próba kb. 13:30-ig. Utána fel a hegyre, le a hegyről, Posta (Kecsó kissé feledékeny és neki intézkedtem), majd öltönyt és inget vettem a Saxooban, ugyanis szombaton lesz az "50 éves a Pécsi Balett" est és az öltönyömet is (ami egyébként lóg rajtam mióta lefogytam) otthon, Szentjakabon hagytam. Rögtön két indok a vásárlásra:) Viszont végre van egy nagyon szép, trendi és divatos öltönyöm meg ingem. Valahol a két dolog között ettem egy menüt a Citrom utcai kínaiban is. Többedjére kell megállapítanom, hogy nem valami jól főznek ott, de legalább csak az ízzel volt baj. Szerencsére friss volt a kaja.

Ja, igen. Öltönnyel a kezemben rohantam vissza 16-től 20-ig próbálni. Ezután, ami történt arról már fentebb megemlékeztem (vagyis a Gyros vacsora és társai). Nem hagyok senkit ma sem videó nélkül. Igaz régi, de nagy kedvencem a szőke csaj a könyvtárban:

Megosztás

Naplóra váltok

 Mostanában nem sok videót vágtam az már biztos. A blogom sem halad nagyon. Sok minden történik/történt velem, ha nem is kívül, de legalább belül. Most éppen álmos vagyok és holnap hajnali 4-kor fogok kelni, mert megyek Pécsre dolgozni. Igen, Cameron McMillan darabján dolgozunk. Egyelőre fogalma sincs senkinek mi lesz belőle, remélhetőleg Cameron tudja. Mindenesetre Think Positive!!! Fizetett képességfejlesztésnek is felfogható. Igazán élvezetes a munka valóban, mégis egyelőre az improvizóciós és lelki nyitottság képességeket engedjük/erőltetjük szabadjára.

JA, a videóvágási cilkusomra visszatérve. Valójában vágtam videót. Leo-jét ismét, de még nem reagált sajnos. Közben írtam bejegyzést a Táncos vagyok blogra. A Pécsi Tánctalálkozóról szól és a Change Back videómat tettem közzé benne. A héten vettem feltöltőkártyás mobilnetet a Vodafone-nál. Nagyon drága, de hasznos. Ma is nagy shoppingolás volt: báránybőr kabát, sál, pulóver, iPhone-tok és még néhány apróság úgy, mint csoki, ebéd, marcipán meg Ikáztunk Macival. Este vacsi. Narancsos kacsa paté, isteni:))) Nyamm!!

JA, videóvágási ciklus! Igaz kissé ellustultam is, mint vágó, operatőr, rendező, kameramann és a többi. Emellett időről időre fejlődöm ezen a téren és, ahogy fejlődök, úgy csökken a videók mennyisége. Több minőség, kevesebb mennyiség. (Na meg több lustaság, és több munka). 

Na jó, azért adok egy videót. Handrás-nál láttam egy vicces iPad-es reklámot: 

Megosztás

Pécsi WorkMillan

Ma lesz az Operaházi munkám premierje és végre már csak előadások lesznek, semmi próba. Na jó elárulom a címét, Mefistofele. Ez a munka az, ami legkevésbé sem tartozik a "szívem csücske" kategóriába, mégis meg kell csinálni, amíg nincs éppen más.

Na, igen. Más! A Pécsi Balett következő nagyszínpadi bemutatója november 19-én már lényegesen más lesz. Szeptember 20-tól már hivatalosan is ott leszek és dolgozok/táncolok én is a pécsiekkel, idén mint "vendégművész". Milyen jól hangzik. Az előadás címe "A Jó és a Rossz kertjében". A 7 fő bűn témájával foglalkozik a balett, amelyet az új-zélandi születésű és 2001 óta Londonban élő Cameron McMillan rendez/koreografál. A darabról és a koreográfusról részletesebben itt olvashattok. Alább pedig egy kis ízelítő a munkájából.

Megosztás

Croissant by Limara

Atyaég!!!

Nagyon meghalt a blogom. Az utóbbi 2-3 hétben semmi mozgás, semmi bejegyzés. Nem jó ám ez így. Talán két dologra tudnám fogni a hanyatlást:

1. Pihenés és egy kis leeresztés. Nem foglalkozni semmivel. Meg is volt!

2. A pihenésbe bezavart a sok munka az Operában, ami ráadásul nem a szívem csücske, de még mindig nincs vége.

Ma szabadnapos vagyok csakúgy, mint tegnap voltam és a kedvem is egyre jobb. Talán ezért a bejegyzés. Nem, nincs videó....még az amerikai nyaralásról sem....lusta-lusta-lusta vagyok. Talán majd mostanában fogok visszatérni az életbe.

Na szóval az életbe való visszatérésem első lépései közé tartozik a reggelire készített fincsi croissant by Limara és ez a bejegyzés.

 

Megosztás

The Fountain - pécsi utcazenészek

 Szerda délután óta Pécsen vagyok. Lejöttem gyakizni, ugyanis a PNSZ (Pécsi Nemzeti Színház) új évada elkezdődött. Így van lehetőségem egy kis klasszikus balett tréningre, ami nem árt, mivel auguszus óta csak pihentem és élveztem a nyarat. Most jön a visszárázódás a "meló"-ba. Izomláz van egy kicsi, főleg a lábfejem és környéke. Azért olyan lábfej specifikus ez az izomláz, mert St. elhatározásom szerint megerősítem nem túl piciny (és nem túl szép) spiccemet a szépülés reményében. Mi sem bizonyítja elszántságomat, minthogy haszálatba vettem tegnap és ma is a fekete spicc-cipőmet, amit New Yorkban vettem a Times Square és a Broadway közelében.

Igazából ez a pécsi kis kiruccanás inkább mondható nyaralásnak, mint munkának és abban reménykedem, hogy ez a későbbiekben is hasonló élmény lesz számomra, amikor a McMillan darabon dolgozunk majd. Mitől nyaralás?? Nos, a barátokon kívül semmi sem köt Pécsre már....és így "független, elfogulatlan szemlélőként" szabadnak érzem magam. Képes vagyok meglátni a város szépségét. Azt a következtetést vontam le a mai napon, hogy Pécs kitűnő város, ha az ember nyaralni kikapcsolódni szeretne. 

A balett-gyakik után egész nap lófráltam a belvárosban. Olvastam, ettem, sétálgattam. Olyan volt, mint Regensburg, egy német kisváros, csak éppen kisebb kiadásban. Na, és séta közben elmentem egy csapat utcazenész mellett 3 fiú nyomatta, egy lány meg ült mellettük. Hirtelen felkaptam a "fülem", mert valami ismerőset hallottam. Gondolkoztam erősen, hogy mi lehet ez a gyönyörű, utcazenészektől szokatlan dallam és hamar rájöttem, hogy a The Fountain című filme zenéjét hallom. A film az egyik kedvencem. Annyira szép, annyira szomorú, de mégis gyönyörű. Csakúgy, mint a zenéje. Gyorsan akartam dobni nekik a gitártokba némi aprót, de valahogy hülyén éreztem magam és a lustaságom győzött. Nem halásztam ki a pénztárcámat a zsebemből. Nem tudom miért. Nem sóherságból, talán lustaságból, nem tudom. Remélem, majd valamikor bepótolhatom, hogy dobjak nekik.

Megosztás

Utazó Spárga sorozat!!

 Az appleblog-tól lopva az ötletet, Amerikában létrehoztam az utazó spárga sorozatot, melynek első két részét tekintheti meg a nagy érdemű.

Na ez volna a sorozat első része Chicagóból, ahol 8 napot töltöttünk

 

Ez pedig New York-ban virít

Hamarosan videót is készítek a nyaralásról és részletesebb beszámolót is tartok majd.

Megosztás

Nyár van, nyár....

 ...röpke lepke és társai! Nem csinálok mást, csak pihenek és hamarosan megyünk Chicago-ba és New York-ba, szóval addig csak lazítás aztán meg még több lazítás az USA-ban. Tegnap átálltam az Apple baromi drága (23 ezer ft/év) szolgáltatásának az ingyenes 60 napos próbaverziójára, ami teljes körű szolgáltatás, csak éppen ingyen kipróbálhatom. Ez a MobileMe! Tegnap nagyon leszóltam, mert a naptáramat nem tudtam beállítani, aztán XMS-ben segítettek, azóta meg imádom. Az új email címem: davidkristof@me.com

 

Ma sem csináltam egyebet, mint élveztem a szabadságot. Volt egy kis videóvágás, medence-tisztítás, sörözés, cézár-saláta vacsira és Ken Follett sikeres könyvéből adaptált sorozatot néztük/nézzük. A könyv és a film címe ugyanaz: The Pillars Of The Earth, vagyis A Katedrális.

 

Megosztás

süti beállítások módosítása